„Indie”-sedik Hollywood is.
Miközben néhány éve még Tom Cruise és a Top Gun uralta a cannes-i vörös szőnyeget, 2026-ra a világ legfontosabb filmes piacán, a Marché du Film-en látványosan megváltozott a hangulat. Bár a start lassú volt, a fesztivál végére a piaci kínálat „beütött”: a monumentális akciócsomagok helyét átvették a presztízsértékű szerzői művek és az intelligens zsánerfilmek.
A cannes-i filmvásáron idén rekordközeli, 16 ezres részvétel volt, de a hangsúly már nem a százmillió dolláros blockbustereken van. A független finanszírozású, 50 millió dollár feletti projektek gazdasági háttere fenntarthatatlanná vált. Ehelyett a piacot a 10–15 millió dolláros, „élesebb” koncepciók uralják.
Ezek azok a filmek, amelyek elég művésziek a fesztiválokhoz, de elég karakteresek ahhoz, hogy a mozikban is legyen arcuk. Ahogy Oliver Berben, a Constantin Film vezérigazgatója fogalmazott:
„Ma már sokkal fontosabb egy projekt kulturális relevanciája, mint a hagyományos értelemben vett profilja.”
Jó példa erre, hogy a cég lecsapott a YouTube-alkotó Kane Parsons Backrooms című filmjére – a tartalomgyártás és a mozi határai végleg elmosódtak.
A háttérben izgalmas folyamat zajlik: a nagy hollywoodi stúdiók, amelyek korábban bezárták művészfilmes részlegeiket, most próbálják utánozni az olyan sikerkovácsokat, mint az A24 vagy a Neon. A Warner Bros. létrehozta a Clockwork nevű címkét, kifejezetten a Z generációt célozva (első filmjük az Anora rendezőjének, Sean Bakernek az új műve, a Ti Amo). A Paramount új zsáner-labelt indított, hogy alacsony költségvetésű horrorokkal versenyezzen.
Scott Shooman, az IFC Entertainment vezetője szerint a fiatalabb közönségnek egyszerűen másra van szüksége:
„A stúdiófilmek jók egy bizonyos viszketés enyhítésére, de a fiatalok az alkotói (auteur) látásmódra szomjaznak.”
Cannes-ban idén nem a szuperhősjelmez, hanem a neves rendezők és a komoly színészi alakítások adják el a filmet. A vásár legkeresettebb címei között olyan különlegességek szerepelnek, mint Justine Triet (Egy zuhanás anatómiája) angol nyelvű debütálása, a Fonda (Mia Goth-szal). Park Chan-wook angol nyelvű westernje, a The Brigands of Rattlecreek (Matthew McConaughey-val és Pedro Pascallal). Charlie Kaufman visszatérése, a Later the War. Vagy éppen a tech-világ kísérlete, a Critterz, ami az első olyan családi animáció, amely OpenAI-segítséggel készült.
A filmipar már nyíltan beszél arról, hogy a Letterboxd, a TikTok és a filmes influenszerek szerepe Cannes-ban is sorsdöntő lett. Már nemcsak a kritikusok döntenek, hanem azok a tartalomgyártók is, akik pár nap alatt trendet csinálnak egy-egy filmből. Az olyan horrorok, mint a drónokkal forgatott Follow Mode, már eleve úgy készülnek, hogy a „livestream-generáció” ingerküszöbét átlépjék.
Hollywood egy furcsa átmeneti korszakba érkezett. A régi franchise-logika már nem működik automatikusan, és a stúdiók félnek a cannes-i kudarctól: egy rossz kritika a fesztiválon ma már romba dönthet egy méregdrága marketingkampányt.
Cannes 2026-os kínálata viszont azt üzeni, hogy a filmipar újra a kisebb, karakterközpontú és mémelhető filmekben látja a jövőt. Ez pedig – hosszú idő után először – valódi jó hír a mozis közönségnek: a CGI-orgiák helyett visszakapjuk a történeteket.
Borka Roland
Forrás: THR
