Egyszer volt, hol nem volt – a 21. században is. Új részekkel tér vissza a legendás sorozat, amely generációk számára jelentette az első kaput a magyar népmesevilág felé. Az alkotók ígérete szerint hűek maradnak az eredeti szellemiséghez, de modern eszközökkel nyúlnak hozzá a klasszikus örökséghez.
Kevés dolog van, amit ennyire egyértelműen tudna egy egész ország együtt dúdolni, mint azt, hogy „Kecskebéka kuruttyol a nádasban…” – a Magyar népmesék főcímdallamát. A kalotaszegi motívumokkal keretezett, markáns szinkronhangokkal (főként a felejthetetlen Szabó Gyula narrációjával) elmesélt epizódok a hetvenes évektől kezdve neveltek meseszerető felnőtteket és gyerekeket egyaránt.
Most pedig – meglepetésszerűen – visszatér a sorozat, mégpedig új epizódokkal. A Kecskemétfilm és a Nemzeti Filmintézet közös bejelentése szerint 2026-ban érkezik a Magyar népmesék folytatása, amely nem reboot, nem spinoff, hanem valódi új évad. Olyan történetekkel, amelyek eddig nem kerültek feldolgozásra, de évtizedek óta ott lappangtak a folklórgyűjtők jegyzeteiben.
„Olyan anyaghoz nyúltunk, ami túlmutat a nosztalgián. Ez nemcsak mese, hanem kultúra, identitás, forma és tanítás” – mondta Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm alapítója, aki több mint négy évtizede áll a stúdió élén, és a sorozat eredeti szériáinak is meghatározó producere volt. Elmondása szerint az új epizódokat is a klasszikus, kézzel rajzolt animációval készítik, bár a gyártási folyamat bizonyos részein digitális technikákat is bevetnek.
A tervezett új évadban nyolc epizód kap helyet, mindegyik egy-egy eddig nem animált, ám hiteles néprajzi forrásból származó mese alapján. A történetek között lesz tréfás és tanító, ördögöt kijátszó furfangos szegénylegény, igazmondó pásztor és természetesen elmaradhatatlan okos lány is. A narrátor személye még nem nyilvános, de az alkotók célja, hogy méltó utódja legyen a legendás Szabó Gyulának.
Nem nosztalgia-projekt – hanem kulturális újrafogalmazás
A Magyar népmesék annak idején forradalminak számított. Egyszerre tudott művészi és populáris lenni, esztétikai igénnyel, mégis közérthetően mesélt. A magyar népművészet vizuális világa – főként a kalotaszegi motívumrendszer – nemcsak díszlet volt, hanem a narratív része. Az új évad ehhez a szellemiséghez tér vissza.
Az alkotók szerint a cél nem csupán az, hogy „régi jó meséket újra elmondjanak”, hanem hogy a mai fiatalokhoz is eljusson a magyar szájhagyomány letisztult, tanulságos formája. „A mese ma is működik. Nem a világ változott meg – a figyelmünk iránya változott. Mi csak megpróbáljuk újra odafordítani” – fogalmazott az egyik vezető animátor.
A streaming platformok világában, ahol a gyerekek tizenöt másodperces klippek között nőnek fel, egy ilyen projekt bátor vállalásnak tűnik. De az alkotók szerint épp ez az oka, hogy újra szükség van ilyen tartalmakra. Mert a mese nemcsak szórakoztat – struktúrát ad, ritmust tanít, és a világ összerakásának egyik legősibb módja.
A Magyar népmesék új évada tehát nem csupán múltidézés lesz, hanem egyfajta kulturális időhíd is – a nagyanyák meséitől a tableten felnövő unokákig. És ki tudja? Talán a kecskebéka újra kuruttyolni kezd a képernyő túloldalán.
