Eddig ha egy színésznek két zseniális alakítása is volt egy évben, az Akadémia választásra kényszerítette a szavazókat. Ennek vége. Jön a DiCaprio-szabály, de közben a gépek elől is elszívják a leveget: az Oscar-gála történetének egyik legnagyobb reformcsomagja landolt Los Angelesben.
Ha valaki azt hitte, hogy az Oscar-díj körüli dráma kimerül abban, hogy ki pofoz fel kit a színpadon, vagy éppen melyik borítékot cserélik el, az tévedett. Az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) most olyan szabálymódosításokat jelentett be, amik alapjaiban írják át a következő gálák forgatókönyvét.
A leglátványosabb változás a színészi kategóriákat érinti. Eddig élt egy furcsa, némileg igazságtalan korlátozás: egy színészt egy kategórián (például legjobb főszereplő) belül csak egyetlen filmért lehetett jelölni. Ha mondjuk Leonardo DiCaprio ugyanabban az évben két olyan filmet is letett volna az asztalra, amikért külön-külön kijárna a szobor, az Akadémia csak azt a teljesítményt engedte volna a fináléba, amelyik több szavazatot kapott.
Mostantól ennek vége. A Board of Governors úgy döntött, eltörlik ezt a gátat, így elméletileg előfordulhat, hogy egy színész saját maga ellen versenyez majd a legjobb főszereplők között. Ez a rendszer már régóta működik a rendezőknél (Steven Soderbergh például 2000-ben az Erin Brockovich-ért és a Traffic-ért is kapott jelölést, utóbbiért nyert is), mostantól a színészeknél is jöhet a duplázás, vagy extrém esetben akár a triplázás is.
Míg a világ nagy része azon pörög, hogy a mesterséges intelligencia mikor veszi el a munkánkat, az Oscar-bizottság behúzta a kéziféket. Világossá tették: az AI nem kaphat Oscart.
A frissített szabályzat szerint csak olyan színészi alakítás jelölhető, amit bizonyíthatóan ember nyújtott és csak olyan forgatókönyv rúghat labdába, amit ember írt.
Ezzel az Akadémia megelőzte azokat a vitákat, amik már most is feszítik a filmipart (emlékezzünk csak a tavalyi hollywoodi sztrájkokra). Ha egy stúdió digitálisan generált avatárral vagy ChatGPT-vel írt drámával akarna tarolni, legfeljebb a technikai kategóriákban próbálkozhat, a „művészeti” szobrok maradnak a hús-vér alkotóknál.
Változik a legjobb nemzetközi film kategóriája is, és ez jó hír a kisebb országoknak vagy a független filmeseknek. Eddig csak az az alkotás indulhatott, amit az adott ország hivatalosan benevezett (ez nálunk a Nemzeti Filmintézet hatásköre). Mostantól azonban egy nem angol nyelvű film akkor is bekerülhet a kalapba, ha nyer egy „kvalifikációs díjat” a nagy nemzetközi fesztiválok egyikén.
Ezek a fesztiválok idén: Berlin (Arany Medve), Cannes (Arany Pálma), Velence (Arany Oroszlán), Sundance (World Cinema Grand Jury Prize), Toronto és Busan fődíjai.
Ráadásul a győztes rendező neve is felkerül majd a szoborra, ami eddig nem volt alapértelmezett, hiszen a díjat technikailag az ország kapta, nem az alkotó.
Az Akadémia láthatóan próbálja modernizálni a gálát, miközben védi a klasszikus mozi értékeit. A streaming térnyerése és az AI előretörése olyan sebességre kényszerítette az eddig konzervatívnak tartott intézményt, amire korábban nem volt példa. Hogy ettől izgalmasabbak lesznek-e a gálák, vagy csak még több DiCaprio-mém születik, az majd kiderül – mindenesetre a szabálykönyv már készen áll a jövőre.
