Az időutazás, amely meghódította a világot és a szívünket.
Ha azt mondjuk dinoszauruszok és időutazás, legtöbbünknek azonnal a Jurassic Park ugrik be. Pedig van egy sokkal régebbi, klasszikus cseh film, amely már 1955-ben lenyűgözte a világot, és amelyet maga Steven Spielberg is nagyra tart. A cseh rendező alkotása nemcsak vizuális bravúr, hanem a tudomány és a mese tökéletes ötvözete – egy időutazás, amit bármelyik korosztály örömmel néz ma is.
A Cesta do pravěku, azaz magyarul Utazás az őskorba, egy olyan film, amelyre sokan csak úgy hivatkoznak, mint a cseh filmművészet egyik legkülönlegesebb és legnagyobb hatású alkotására. Karel Zeman rendező műve 1955-ben született meg, és azóta is töretlenül varázsolja el a nézőket – kicsiket és nagyokat egyaránt. Ez a különleges, animációval és élőszereplős jelenetekkel egyaránt dolgozó időutazás, amely során négy fiú a földtörténet különböző korszakain kalauzol minket, nemcsak izgalmas kaland, hanem egy olyan oktató és szórakoztató utazás is, amely a tudományos-fantasztikum, a természetrajz és a filmművészet csodálatos ötvözete.
A film négy fiatal barátról szól: Jirka, Toník, Petr és Jenda (Josef Lukáš, Petr Herrmann, Zdeněk Husták, Vladimír Bejval) egy kis, fából készült csónakon szállnak vízre, amely varázslatos módon képes az időben visszautazni. A fiúk így a földtörténeti korszakokon keresztül utaznak vissza, és kalandjaik során találkoznak a jégkorszak mamutjaival, a triász és jura kor dinoszauruszaival, valamint a szilur korszak tengeri élőlényeivel, például egy trilobitával.
Bár a történet dramaturgiai értelemben meglehetősen egyszerű, mégis mélyen megfogja a nézőt, hiszen nem csupán az ősi állatok és tájak bemutatása, hanem a gyermeki kíváncsiság, a barátság és a felfedezés öröme is központi témája a filmnek. Ez az univerzális üzenet tette a filmet minden korosztály számára elérhetővé és szerethetővé.
Zeman neve összeforrt a vizuális trükkökkel és az egyedi filmnyelvvel. Már korábbi alkotásaiban is bátran kísérletezett animációval, élőszereplős filmekkel és festett hátterekkel, de az Utazás az őskorba az egyik legkiemelkedőbb műve ezen a téren. A film elkészítésekor a legmodernebbnek számító stop-motion technikát, maketteket és optikai trükköket alkalmazott, de a művészi szabadság jegyében megengedett magának némi fantáziát is az őskori lények megjelenítésében.
Zeman művészetének lényege abban áll, hogy egyedi vizuális világot teremt, amely egyszerre realista és mesebeli – így a film egyszerre tud tudományos ismeretterjesztő lenni és egy varázslatos, szórakoztató utazás is egyben.
Az Utazás az őskorba elkészítéséhez a stáb számos innovatív és kreatív megoldást alkalmazott. A dinoszauruszokat és más ősi lényeket aprólékosan kidolgozott makettekkel és stop-motion animációval életre keltették, a tájakat és a korabeli környezetet festett hátterek segítségével varázsolták a vászonra. Ezek a vizuális elemek együtt alkották meg azt az élményt, amely akkoriban teljesen újszerű volt, mára pedig klasszikussá vált.
A film jelentős részét természetes helyszíneken vették fel, a prágai környék erdeiben és a mai Szlovákiában a Vág folyón, közel Galántához. A makettek és festett hátterek mellett ez a természetes környezet is hozzájárult a hiteles hangulathoz.
Az egyik legikonikusabb jelenet, amikor a fiúk találkoznak egy trilobitával a szilur korszakból, a tudományos kutatásokon alapul, ám Zeman látványosan és játékosan idézi meg ezt az ősi élőlényt, ami sokak számára az első találkozás volt a paleontológia rejtelmeivel.
Zeman különös figyelmet fordított arra, hogy a gyerekek karaktere természetes legyen, ne egyszerű statiszták legyenek, hanem igazi személyiségek, akik képesek átadni a kíváncsiságot és az ámulatot a nézőnek. Ezért általános iskolákon zajlott a casting.
A paleontológusok által meghatározott különböző korszakokat és az ezekre az időszakokra jellemző állatfajokat mutatta be, felhasználva az 1950-es években ismert információkat. Míg sok animációs film, különösen az amerikai filmek, őskori állatok modelljeit használták kitalált jelenetekben, Zeman ehelyett az állatokat természetesen, saját környezetükben ábrázolta, mintha egy dokumentumfilmhez forgatták volna őket, a színészek pedig a folyó relatív biztonságából figyelték a folyamatot.
Ez a filozófia akkoriban szokatlan volt, és inkább a későbbi televíziós produkciókra volt jellemző, amelyek az őskori állatokat oktatási kontextusban ábrázolták (beleértve a BBC Séta a dinoszauruszokkal és a Séta a vadállatokkal sorozatait is), amelyek a számítógéppel generált képek megjelenése után váltak népszerűvé, amelyek szükségtelenné tették az időigényes, magasan képzett manuális animációt.
A film zenéjét E. F. Burian komponálta, aki a maga idejében nagy hírű zeneszerző volt. A zene tökéletesen illeszkedik a film hangulatához, fokozva az izgalmakat és az érzelmi hatásokat.
Az Utazás az őskorba című filmet a nyugati filmesek kis költségvetésnek tekintenék – akkoriban 2 millió csehszlovák koronából gyártották, ami ma 20 millió cseh koronának felel meg azaz kb. 880 ezer dollár, ami mintegy 330 millió forint.
A film nem csak Csehszlovákiában vált legendává. A film 1959-ben komoly nemzetközi elismeréseket kapott: díjazták a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon és a mannheimi fesztiválon is. Ez az elismerés csak megerősítette a film jelentőségét és minőségét.
A világ különböző országaiban, összesen 72 államban mutatták be a filmet, köztük az NDK-ban, az Egyesült Államokban és Japánban is, ahol hatalmas sikert aratott. Egy-egy városban, például New Yorkban egyszerre 96 moziban futott, ami a cseh filmesek történetében páratlan rekord. Ez a kiemelkedő nemzetközi siker mutatja, hogy a jó filmhatás nem ismer határokat, és egy kreatív, jól megalkotott mű még a legnagyobb filmiparok közegében is érvényesülhet.
Érdekesség, hogy Karel Zeman lánya, Ludmila Zeman mesélte, hogy a film sokszor „fekete piacon” is átjutott a határokon, annyira népszerű és keresett volt, még akkor is, amikor hivatalosan nem volt könnyen elérhető.
A film egyik legizgalmasabb aspektusa, hogy a tudományos ismeretterjesztést és a fantáziát egyenrangúan kezeli. Az állatok, növények és környezetük rekonstruálása a legkorszerűbb paleontológiai kutatások alapján készült, miközben a rendező nem riadt vissza attól, hogy mesebeli elemekkel, kreatív látványvilággal egészítse ki a történetet.
Ez a kettősség egyedülállóvá teszi az Utazás az őskorba-t a korai sci-fi filmek között, és egyik oka annak, hogy a Kinobox és más filmes portálok a valaha készült legjobb cseh sci-fi alkotásnak tartják.
Bár az Utazás az őskorba magyar mozikban nem vált igazán széles körben ismert klasszikussá, digitálisan restaurált változata elérhetővé vált, és érdemes az időt rászánni, hogy megnézzük. Egy igazi időutazás, amely nemcsak a természet szerelmeseinek, de a filmrajongóknak is nagy élmény.
A film megmutatja, hogy a 20. század közepén, kevés technikai eszközzel is lehetett nagyszabású, lenyűgöző látványt alkotni. Egy olyan világba kalauzol, amelyet mai CGI- és vizuális effektusokkal sem lehet könnyen pótolni, mert az igazi varázs a kézművességben, a részletekbe menő aprólékosságban rejlik.
Karel Zeman és az Utazás az őskorba munkássága nagy hatással volt a későbbi rendezőkre. Maga Steven Spielberg is megemlékezett arról, hogy Zeman filmjei inspirálták őt, különösen a fantasztikus világok megalkotásában. A Jurassic Park című filmjében is láthatunk egy nagyon hasonló jelenetet, ahol a beteg dinoszaurusz vizsgálatának célja az volt, hogy a főszereplők a lehető legközelebb kerüljenek a hüllőhöz.
A film stílusa, technikája és történetmesélése azóta is visszaköszön számos modern alkotásban.
1966-ban készült el az amerikai adaptáció Journey to the Beginning of Time címmel, amelyet William Cayton producer álmodott meg. A film angol nyelvű szinkront kapott, ám Cayton különleges kéréssel fordult Fred Ladd rendezőhöz: készítsen teljesen új bevezetőt és lezárást, vágjon ki minden olyan jelenetet, amelyen cseh nyelvű napló szerepelt, illetve egészítsen ki a filmhez tudományos kommentárokat. Az új epizódokat négy amerikai gyerekszínész (James Lucas, Victor Betral, Peter Hermann, Charles Goldsmith) játszotta, akikből csak a hátukat láthatjuk, és akik az Amerikai Természettudományi Múzeumban kalandoznak. Érdekesség, hogy az eredeti cseh verzió csak a 60-as évek második felében került bemutatásra az Egyesült Államokban.
Az eredetileg 1955. augusztus 5-én bemutatott Utazás az őskorba magyar szinkronnal online ITT megtekinthető, illetve külföldön (elsősorban Csehországban és Szlovákiában) beszerezhető Blue Ray-en, mégpedig a 2019-es digitálisan restaurált változata, sok esetben angol felirattal – ITT.
Rövid rendezői életrajz
Karel Zeman 1910. november 3-án született Ostroměřben, Csehországban. Már gyermekkorában rajongott a bábszínházért és művészi tehetséget mutatott, ám szülei üzleti iskolába küldték. Később Aix-en-Provence-ban tanult reklámgrafikát, majd rajzolóként és tervezőként dolgozott különböző stúdiókban. Brünnben a szolgáltatóház reklámrészlegét vezette, ahol összebarátkozott az akkoriban feltörekvő filmrendezővel, Elmar Klos-szal, aki később Oscar-díjat nyert.
Zeman első filmje, a Vánoční sen (Karácsonyi álom) 1945-ben készült, és egy évvel később Cannes-ban a legjobb rövidfilm forgatókönyvéért díjazták. Több rövidfilm után elkészítette első egész estés műveit: a Král Lávra (Lávra király, 1950) című szatirikus bábadaptációt és a Poklad Ptačího ostrova (A Madársziget kincse, 1952) c. csehszlovák animációs filmet.
Az 1955-ös Cesta do pravěku (Utazás az őskorba) volt az áttörés: négy fiú időutazását mutatja be, akik csónakkal eveznek vissza a földtörténet különböző korszakain keresztül. Zeman itt ötvözte a játékfilmet az animációval, egyedi technikákat alkalmazva – így született meg a csehszlovák és világ filmművészetének egyik alapműve. A filmet több nemzetközi fesztiválon is díjazták, a szocialista országok között pedig különösen nagy sikert aratott.
Az 1958-as Vynález zkázy (A pusztulás találmánya) Jules Verne művéből készült, és nemzetközi szinten is elismert alkotás lett, több rangos díjat nyert. Zeman később is dolgozott Verne ihlette filmeken, például az 1966-os Ukradená vzducholoď (Az ellopott léghajó) és az 1970-es Na kometě (A üstökösön) című sci-fi-komédián.
A 60-as évek végén és a 70-es években Zeman történelmi és animációs filmekkel folytatta pályáját, köztük a Bláznova kronika (Őrült krónika, 1964) című alkotással, amely szintén nemzetközi díjakat hozott számára. A 70-es évek végén visszatért az animációhoz, és Szindbád kalandjait mesélte el, utolsó filmje pedig az 1980-as Pohádka o Honzíkovi a Mařence (Jancsi és Juliska meséje) volt.
Karel Zeman 1989. április 5-én hunyt el Zlínben. Életét és munkásságát a 2015-ös Filmový dobrodruh Karel Zeman című dokumentumfilm dolgozza fel. Az ő egyedi fantáziavilágát és alkotásait a prágai Karel Zeman Múzeumban ismerhetik meg az érdeklődők.
Zeman így vallott arról, mi vezérelte filmes munkáiban: „Keresem a senki földjét, azt a szigetet, ahová még nem lépett filmrendező, a bolygót, ahol még senki nem tűzte ki a felfedező zászlaját, egy olyan világot, ami csak mesékben létezik.” És hogy kinek készítette filmjeit? „Minden filmet, amit készítettem, a lányoknak és fiúknak ajánlom.”
Borka Roland
