Egyfajta kísérletfolyam volt az eredeti mű alapja.
Roppant népszerű a Dűne második része, amit részben Budapesten forgatott Denis Villeneuve rendező. A minden idők egyik legnépszerűbb sci-fije könyvadaptáció, az első kötet 1965-ben jelent meg és azt továbbiak követték, de készült belőle társasjáték, mozifilm (1984), aztán képregény, videójáték és tv-s minisorozat is. Az összesen hatkötetes regényfolyam magyarul is teljes lesz, eddig négy jelent meg (Dűne, A Dűne messiása, A Dűne gyermekei és A Dűne Istencsászára).
Kevésbé ismert tény, hogy az eredeti történetet egy sivatagos terepen folytatott amerikai tudományos kísérletsorozat inspirálta – erről bővebben a Quibit írt magyarul. A tudományos cikk szerint a huszadik század eleji Amerika nyugati partvonalán súlyos környezeti problémák merültek fel, mivel a területek jelentős részét dűnékből álló rész alkotta. A könyv szerzője oda volt meg vissza a dűnéktől, és már akkor egyfajta sci-fi elképzelésének is hangot adott, hogy „egész városokat, tavakat, folyókat és autópályákat is elnyelhet”.
Az államokon átívelő kísérlet a dűnék terjedését volt hivatott megállítani mégpedig olyan módon, hogy kb. 120 hektárnyi dűnés területen lévő Siuslaw folyó környékét homoknáddal telepítették be, ami a terv szerint stabilizálta volna a dűnéket. Herbert pedig erről újságíróként 1957-ben tudósított és nagy hatással volt rá, ami elindította benne a mára világhírű regényfolyam gondolatát. A kísérlet egyébként sikeres volt, egyesek szerint túlságosan is, mivel a homoknád invazív fajként kiszorította az őshonos fű- és nádféléket, mi több, mára több élőlényt a kihalást fenyeget.
Maga a Dűne regényfolyam viszont meglehetősen népszerű lett, bár kezdetben a szerzőt több mint húsz kiadó visszautasította, mivel ők nem látták benne a potenciált, mivel a komótos történetvezetés, a komoly társadalmi, morális és ökológiai problémákat részletező leírásszerkezet elütött az addig alkalmazott és népszerű zsánerektől és a szerkesztők azt gondolták, az olvasóközönség nem lesz rá vevő.
A többi meg történelem. A Dűne a hatvanas években egy egész ökoszisztémát vázolt fel olyan témákat felhozva, mint a tudatmódosító szerek és energiahordozók politikája, a társadalmi igazságtalanságok és a zsarnokok elleni lázadás. Mindezt egészen haláláig, 1986-ig bővítette a folytatásokban, amelyeket mindenképpen érdemes elolvasni még a filmek láttán is, ugyanis egy ilyen komplex világot semmilyen mozgókép nem tud visszaadni.
