Sok új dolgot remélnek.
Számos pályázatot írnak ki az emlékévhez kapcsolódva az alkotóknak, mert itt az idő minél többet megmutatni Jókaiból és gazdag munkásságából – jelentette be Schmidt Mária. A főigazgató elmondta:
„Jókai 1848 márciusának egyik hőse volt, aki barátjával, Petőfivel ellentétben nem szenvedett el tragikus sorsot, hiszen hosszú ideig élt és a legnagyobb magyar íróvá vált. Jókaihoz mindenkinek fűződik valamilyen olvasmány- vagy filmélménye, célunk, hogy Jókai arcát mindenki számára újra ismertté tegyük, az ország különböző területein plakátokon, falfestményeken keresztül is közel hozzuk„
A főigazgató arról is beszélt, hogy a mai trendeknek megfelelő, néhány másodperces-perces kisfilmek készítésére is számítanak, a lehető legtöbb érdeklődő bevonásával.
Az elbíráló szakmai zsűrit a Nemzeti Filmintézet állítja össze történészekből, irodalmárokból, filmes szakemberekből; a nyertes alkotók, producerek ezekkel tudnak pályázni a filmek elkészítésére.
„Jókai több mint száz művet írt, komoly adósságunk van filmes fronton. Először egy némafilm készült Jókai-regényből, Az aranyembert 1919-ben mutatták be, ez volt Korda Sándor utolsó Magyarországon készült filmje, amelyet az emlékév során a Filmarchívum felújításában fogunk bemutatni” – mondta Káel Csaba.
A filmügyi kormánybiztos felidézte, hogy Jókai műveiből 1959-től 1974-ig számos ma már klasszikus film készült, köztük A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán, valamennyi Várkonyi Zoltán rendezésében, ám azóta valahogy megszakadt ez a vonulat.
Forrás: MTI
