Örülhetnek a politikai konspirációs történetek kedvelői.
Nem megszokott, hogy alig egy héttel a bemutató után a Netflix berendelje bemutatott sorozatának második évadát, általában megvárják a 28 napos kifutási időt. Azonban a Gabriel Basso főszereplésével fémjelzett tv-sorozat a streaming-szolgáltatónál a harmadik legnézettebb lett, emellett nem várt visszhangot váltott ki az online térben.
A történet szerint Peter Sutherland (Gabriel Basso) ifjú FBI-ügynök a Fehér házban dolgozik mint Éjelli ügynök telefonkezelő az alagsorban. Biztonsági meló a telefonnál, ami “sosem csörög”. Aztán egyszercsak megcsörren a telefon, a vonal végén egy kétségbeesett nő kér tőle segítséget, mert szerettei életveszélyben vannak, sőt /SPOILER/: kegyetlenül meggyilkolják őket. A fiatalember telefonon nyújt segítséget Rose Larkinnak (Luciane Buchanan), egy fiatal kiberbiztonsági szakértőnek, akiről később kiderül, hogy két Éjjeli ügynök unokahúga és ha még ez nem lenne elég, akkor az összeesküvéses spirál elér egészen a Fehér ház legmagasabb szintjére. Kettejük érdekes együttműködése aztán számtalan csavaros helyzetben találja magát és minden fellángol, aminek ilyenkor fel kell lángolnia.
Maga az Éjjeli ügynök sorozat egy egészen jól megkomponált történetet tár a nézők elé, a képi világ a mai szemnek kellemes, a főszereplők között működik a kémia, és nincsenek lapos pillanatok a történetvezetésben sem. A főhős szemtelenül sármos, nőtársa különlegesen szép és okos is. Itt azért érződik a hatás, hogy bár a kezdeti gyámolgatása ellenére egy talpraesett nőről van szó, aki ha úgy van, nem fél segítséget kérni és engedi egy férfinak, hogy megmentse, de nem adja át teljesen az irányítást. Ez a kettősség, azaz a védelemre szoruló és ugyanakkor önállóan is erős személyiség megmutatkozik a férfi és a női oldalon. Nem kellene erről írni, ha ez magától értetődő lenne általánosan, csakhogy eddig a sorozatok hol az egyik – korábban a férfi mentette meg a nőt, és hol a másik oldalt mutatták be – erős nő önmaga szétver egy csomó férfiellenséget. Itt a kölcsönösségen van a hangsúly, és mindkét nem részéről. Ezért is működik jól a sorozat.
Nem beszélve arról, hogy sikerült változatos szereposztást összehozni, pontosan, de nem harsányan, reflektálva a társadalom összetételére. Példának itt van Hong Chau, mint Diana Farr, a Fehér ház kabinetfőnöke, vagy Christopher Shyer mint Redfield alelnök, vagy Enrique Murciano mint Ben Almora, a titkosszolgálat vezetője. Jelenlétük indokolt és nem zavaró a sokszínűség, sőt, természetesen beleillik a koncepcióba – bár a kabinetfőnöknek valamilyen megfontolásból fura, anime-stílusszerű haja van.
Az Éjjeli ügynök sorozatban modernkori gondolkodást jelenítették meg, és némileg a feminim vonás kerül jobban megerősítésre, hiszen az elnök és a kabinetfőnök is nő. Ugyanakkor a férfiak is komoly szerephez jutnak, tehát nem csúszik el a dolog csak az egyik irányba.
Beszéltünk már a képekről, hogy milyen jól megkomponáltak, és egységesek, köszönhetően David Hennings, François Dagenais, Michael Wale, Simon Chapman operatőrök összehangolt munkájának. Ehhez jönnek Robert Duncan zenei megoldásai – külön pacsi a kikacsintós muzsikai részekért (aki látta, tudni fogja).
A Shawn Ryan által létrehozott tízrészes széria elérhető a Netlfixen és mindezidáig pozitív kritikákat kapott és vélhetően a streamingszolgáltató is látja az interakciót és a megtekintési órák számát, és úgy döntött, berendeli a második évadot.
Csak találgatni lehet, mi várható a folytatásban, és bár hollywoodi megoldást választottak az első évad zárójeleneteire, az azonban bizonyos, hogy a világkiterjesztéssel a továbbiakban új és izgalmas történetszálat fognak tudni az érdeklődők elé tárni.
Szerző: Borka Roland
